National Hockey League | Története | A pálya | A játék |
Egy mérkõzés 60 percbõl áll, amit három 20 perces harmadra osztanak, a harmadok közötti szünet idõtartama 15-17 perc. Amerikában játék közben tévés reklámszüneteket tartanak, amelyeket nagyjából a 6., a 10. és a 14. percben iktatnak közbe. A csapatok 5-5 mezõnyjátékossal és 1-1 kapussal játszanak. Az a csapat nyer, amelyik több gólt lõ a játékidõben. Döntetlen esetén hosszabbítás következik. Az alapszakaszban a hosszabbítás öt perces, és ekkor már csak 4-4 mezõnyjátékos játszik, plusz a kapusok. A hosszabbításban hirtelen halál (másképp aranygól) van, ami azt jelenti, hogy az elsõ gólt szerzõ csapat nyeri a mérkõzést. Ha a hosszabbításban sem esik gól, akkor szétlövés (shootout) következik. Ez azt jelenti, hogy csapatonként 3-3 játékos büntetõt lõ. Jégkorongban a büntetõ lövés azt jelenti, hogy a játékos a korongot a kezdõ pontról a kapura vezeti, és megpróbálja a kapuba juttatni. Lehet cselezni, trükközni, de csak egyszer lehet ellõni a korongot, és az alapvonalon túlról már nem lehet. Az a csapat nyer, amelyik több büntetõt érvényesít. Ha három büntetõ után is döntetlen az állás, akkor egyesével lõnek a csapatok, és ilyenkor addig büntetõznek, amíg az egyik csapat elhibázza, a másik pedig belövi. A 2005–2006-os szezon elõtt nem ez a szabály volt érvényben, ha nem esett gól a hosszabbítás öt percében, akkor döntetlen maradt a játék. A
rájátszásban döntetlen esetén a
hosszabbítás addig tart, amíg nem esik gól,
azaz ilyenkor nincs szétlövés. Ekkor szintén
20 perces harmadokat játszanak 5-5
mezõnyjátékossal. Így eshet meg, hogy a
rendes három harmad mellett néha még 3-4 harmadot
játszanak a csapatok a hosszabbításban,
amíg a gyõztes gólt valamelyikük beüti.
A rájátszás hosszabbításában
nincs televíziós szünet. Játék eseményeirõl statisztikákat vezetnek (például góllövõk, gólpasszt adók, a kapus védései stb.). A büntetõlövéseknél a gólok és a védések nem számítanak bele a mérkõzés statisztikájába, azokról külön összeállítást készítenek. |