Egy mérkõzés 60 percbõl áll, amit három 20 perces harmadra osztanak, a harmadok közötti szünet idõtartama 15-17 perc. Amerikában játék közben tévés reklámszüneteket tartanak, amelyeket nagyjából a 6., a 10. és a 14. percben iktatnak közbe.

A csapatok 5-5 mezõnyjátékossal és 1-1 kapussal játszanak. Az a csapat nyer, amelyik több gólt lõ a játékidõben. Döntetlen esetén hosszabbítás következik. Az alapszakaszban a hosszabbítás öt perces, és ekkor már csak 4-4 mezõnyjátékos játszik, plusz a kapusok. A hosszabbításban hirtelen halál (másképp aranygól) van, ami azt jelenti, hogy az elsõ gólt szerzõ csapat nyeri a mérkõzést. Ha a hosszabbításban sem esik gól, akkor szétlövés (shootout) következik. Ez azt jelenti, hogy csapatonként 3-3 játékos büntetõt lõ. Jégkorongban a büntetõ lövés azt jelenti, hogy a játékos a korongot a kezdõ pontról a kapura vezeti, és megpróbálja a kapuba juttatni. Lehet cselezni, trükközni, de csak egyszer lehet ellõni a korongot, és az alapvonalon túlról már nem lehet. Az a csapat nyer, amelyik több büntetõt érvényesít. Ha három büntetõ után is döntetlen az állás, akkor egyesével lõnek a csapatok, és ilyenkor addig büntetõznek, amíg az egyik csapat elhibázza, a másik pedig belövi. A 2005–2006-os szezon elõtt nem ez a szabály volt érvényben, ha nem esett gól a hosszabbítás öt percében, akkor döntetlen maradt a játék.

A rájátszásban döntetlen esetén a hosszabbítás addig tart, amíg nem esik gól, azaz ilyenkor nincs szétlövés. Ekkor szintén 20 perces harmadokat játszanak 5-5 mezõnyjátékossal. Így eshet meg, hogy a rendes három harmad mellett néha még 3-4 harmadot játszanak a csapatok a hosszabbításban, amíg a gyõztes gólt valamelyikük beüti. A rájátszás hosszabbításában nincs televíziós szünet.

Játék eseményeirõl statisztikákat vezetnek (például góllövõk, gólpasszt adók, a kapus védései stb.). A büntetõlövéseknél a gólok és a védések nem számítanak bele a mérkõzés statisztikájába, azokról külön összeállítást készítenek.